 |
Szócikk | Magyarázat | | "de minimis" szabály | Olyan állami támogatás, amely esetében az egy vállalkozásnak nyújtott állami támogatás három éven belül összesen nem lehet több százezer eurónál, ezért nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, és nem torzítja a versenyt, így nem vonatkozik rá az előzetes bejelentési kötelezettség. |
| acquis communautaire | Közösségi vívmányok: az EU jogszabályainak összesége.
|
| addicionalitás | A Közösség által a gazdaság és társadalom fejlődésére fordított támogatás nem helyettesítheti a nemzeti kormányok erőfeszítéseit – vagyis a kedvezményezett tagállam társfinanszírozása, legalább akkora legyen, mint amennyi a Strukturális Alapok beavatkozása előtt a támogatás teljes összege volt.
Ennek az elvnek az igazolása nemzeti szinten a pénzügyi ellenőrzés révén kerül végrehajtásra, és nem képezi értékelés tárgyát. Ezt a fogalmat nem szabad összekeverni azzal az addicionalitással, ami valamely beavatkozás nettó hatásainak értékelésére vonatkozik. |
| Agenda 2000 | 1999-ben elfogadott megállapodás az unió erősítéséről és bővítéséről. Fő fejezetei: középtávú (2000–2006) pénzügyi előirányzat, közös agrárpolitika, strukturális politika reformja, bővítés.
|
| alapszabadságok | Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása a tagországok között.
|
| alapszerződések | Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957) és az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az egységes európai okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint az Amszterdami Szerződés (1997) összefoglaló neve.
|
| amszterdami szerződés | Az 1997 októberében aláírt, a római és a maastrichti szerződéseket módosító amszterdami szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Főként a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintő módosításokat tartalmaz, ezen felül elmélyíti az unió közös politikáját és kiterjeszti az Európai Parlament döntési jogait.
|
| átfogó célok | 1. Magyarázatot nyújt a társadalom részére a projekt fontosságát illetően, a végső kedvezményezettek részére a hosszú távú előnyöket, az egyéb csoportok szélesebb körű előnyeit illetően.
2. A fejlesztési projekt társadalmi fontosságát meghatározó, a projekt végrehajtásának eredményeként elvárható hosszú távú előnyök, melyeknek bekövetkezésére a projekt kedvezményezettjei tágabb környezetük számíthat. |
| átfogó értékelés | A beavatkozás teljes egészére vonatkozó értékelés.
Az átfogó értékelés minden olyan tevékenységre irányul, ami egy közösségi beavatkozás részeként finanszírozásra kerül. Ez magában foglal minden alkalmazott eszközt, minden érintett csoportot, minden jogosult területet, minden várható hatást és releváns témát. Az átfogó értékelés első lépése gyakran egy átvilágítás, amit második lépésben részletesebb vizsgálat, tematikus értékelés követ. |
| átláthatóság | A támogatások odaítélésével, a pályáztatás rendszerével, a programirányítás döntéseivel, a pénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánosság, ellenőrizhetőség és számonkérhetőség. Az átláthatóság a tényleges és formális döntési szabályok előre történő rögzítését és következetes alkalmazását követeli meg. |
| avis | Országvélemény. Az Európai Tanács felkérése alapján az Európai Bizottság készített véleményt arról, hogy a csatlakozási kérelmet benyújtó ország felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelményeinek.
|
| beavatkozás | Beavatkozásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet közintézmény hajt végre, függetlenül annak jellegétől (politika, program, intézkedés vagy projekt).
A beavatkozások eszközei a vissza nem térítendő támogatások, hitelek kamattámogatások, garanciák vállalása, kockázati tőkerészesedés vagy egyéb pénzügyi formációk. A beavatkozások fő területe az infrastruktúra, a termelési környezet és a humán erőforrások javítása.
A Közösségi társadalmi-gazdasági kohéziós politika keretében a beavatkozások a következő formákat ölthetik: Operatív Programok, Egységes Programozási Dokumentumok, Közösségi Támogatási Keretek, Közösségi Kezdeményezések és szakértői segítségnyújtások. |
| beszámolhatóság | Tekintettel közforrások felhasználására, a beszámolhatóság kötelezettség, a közösségi beavatkozás vezetésében érintetteknek el kell látniuk a politikai szervezeteket és a széles közvéleményt a beavatkozás várható és tényleges eredményeire vonatkozó információval és magyarázatokkal.
A demokratizmus szempontjából a beszámolhatóság az értékelés fontos dimenziója, mivel a közintézmények mindinkább fokozzák az átláthatósági követelményeket az adófizetők által rájuk bízott források megfelelő kezelését illetően. Ennek szellemében az értékelésnek segíteni kell a közpénzek elköltésének egyszerű megértését, azt, hogy ennek milyen hatásai voltak és mi indokolta. Az ilyen típusú értékelés természetesen a politikai szereplőknek szól, illetve a médián keresztül végső soron a választópolgároknak. |
| biztos | Az Európai Bizottság tagja.
|
| CAP | Közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy).
|
| cassis de dijon | Egy Franciaországban gyártott likőrfajta neve után az Európai Bíróság 1979-ben tárgyalt precedens értékű esete, mely alapján egy tagországban jogszerűen gyártott és forgalmazott terméket minden korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni egy másik tagállamban.
|
| CEC | Európai Bizottság (Commission Of The European Communities).
|
| CEECs | A közép- és kelet-európai országok (Central and Eastern European Countries).
|
| CEFTA | Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Association).
|
| cél | Társadalomirányítási értelemben a társadalom egésze, egyes csoportjai vagy térségei szempontjából az adottnál kedvezőbb állapot, helyzet vagy az ahhoz vezető folyamat tömör, egyértelmű megfogalmazása. Elérésére, megvalósítására beavatkozások szerveződhetnek. |
| célelőirányzat | A költségvetésben megtervezett, központosított bevétellel ellentételezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló, meghatározott minisztérium által kezelt előirányzat, melynek felhasználási céljait, a kedvezményezettek körét külön jogszabály rögzíti. |
| csatlakozási partnerség | Az Európai Bizottság által – az Agenda 2000-nek megfelelően – minden tagjelölt vonatkozásában külön-külön, évente elkészített stratégiai dokumentum. Az érintett tagjelölt felvételi kérelméről készült Bizottsági Vélemény és az Éves Jelentések alapján meghatározza a csatlakozási felkészülés – és a Közösségtől kapott előcsatlakozási segélyek felhasználásának – prioritási területeit. |
| csatlakozási szerződés | A csatlakozáskor a csatlakozó országok és a tagállamok állam- és kormányfői által aláírt szerződések, melyeket hatályba lépésükhöz a tagországok parlamentjének vagy lakosságának is jóvá kell hagynia. A csatlakozási szerződések a közösségi joganyag alapszerződéseinek részét képezik.
|
| derogáció | Átmeneti mentesség iránti igény. Valamely tagország átmenetileg mentesül bizonyos, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól.
|
| EBESZ | Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Célja az emberi jogok tiszteletben tartatása, a fegyveres konfliktusok megelőzése és a válságkezelés Európában.
|
| EBRD | Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank of Reconstruction and Development).
|
| ECU | Európai elszámolási egység (European Currency Unit). Az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös, ún. kosárelszámolási egység.
|
| együttműködési megállapodás | Két vagy több fél (együttműködő felek) között, írásban rögzített jogi dokumentum, amelyben az együttműködő felek tételesen rögzítik jogaikat és kötelezettségeiket meghatározott cél közvetlen elérése érdekében. |
| EIB | Európai Beruházási Bank (European Investment Bank).
|
| ellenőrzés | Az ellenőrzés egy olyan ítéletalkotás, amely előre ismert és tisztázott általános kritériumok és szabványok alapján jön létre. Az ellenőrzés a monitoring tevékenység és értékelési eljárás megfelelő működésének igazolására is irányulhat. |
| ellenőrzési nyomvonal | A lebonyolítási és ellenőrzési rendszer elégséges ellenőrzési nyomvonalat alkot, amennyiben lehetővé teszi az összesítések alátámasztását egyedi kiadásokkal és bizonylatokkal, továbbá a források felosztásának és kifizetésének az igazolását. |
| előcsatlakozási alapok | Az EU által a tagjelölt országok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez biztosított pénzügyi források. A három előkészítő alap a PHARE, a SAPARD és az ISPA.
|
| előzetes értékelés ("ex-ante" értékelés) | Olyan értékelés, amit a program megvalósítása előtt készítenek.
Valamely beavatkozás előzetes értékeléséhez pontosan ismerni kell legalább egy tervet. Ha csak vázlatos terv áll rendelkezésre, ismerni kell a kielégítendő igényeket, megoldandó nehézségeket. Ez az értékelési forma biztosítja, hogy a beavatkozás annyira releváns és koherens legyen, amennyire csak lehetséges. A következtetéseket be kell építeni a döntésekbe.
Az előzetes értékelés főleg az összefüggések elemzésére irányul. Az értékelés segítségével az illetékes hatóság előzetes információt kap arról, hogy a fejlesztési kérdések megfelelően lettek-e megállapítva, a stratégia és a javasolt célok relevánsak-e, nincs-e inkoherencia a Közösség politikáival és irányelveivel, a várható hatások reálisak-e stb. továbbá megteremtődik a szükséges alap a jövőbeni értékelésekhez és a monitoring tevékenységhez; biztosítja, hogy legyenek világos, és – ahol lehet – számszerűsített célok. |
| EMOGA | Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap néven az EU egyik pénzügyi alapja, amely az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) különböző intézkedéseit finanszírozza. A Strukturális Alapok közé tartozó Orientációs részből a mezőgazdasági szerkezetváltással és korszerűsítéssel kapcsolatos fejlesztéseket támogatják, míg a jóval nagyobb részarányt képviselő Garancia részből finanszírozzák – többek közt – a termelők részére garantált árak támogatási rendszerét.
|
| EMU | Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union).
|
| EP | Európai Parlament.
|
| EP választások | Európai parlamenti választások.
|
| EQUAL | Az Európai Unió közösségi kezdeményezése: nemzetközi együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerőpiacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség minden fajtája ellen vívott harcban. |
| eredmény | Olyan előny (vagy hátrány), amit a közvetlenül érintettek az állami beavatkozásban való részvételük végén elérnek (vagy kiküszöbölnek), mihelyt a létesítmény elkészült vagy szolgáltatás megvalósult. Amikor a közvetlen kedvezményezett befejez egy tevékenységet és beszámol arról, hogy miképpen került felhasználásra az előirányzott forrás, az eredmények megfigyelhetők. Ekkor bemutatható, hogy például egy megépített út révén javult az elérhetőség, vagy a szakmai tanácsadást igénybevevő cégek kinyilvánítják elégedettségüket. A végső kedvezményezetteknek rendszeresen nyomon kell követniük az eredményeket, a beavatkozás további megvalósítását az elért eredményekhez igazítva kell végezni. |
| ERFA | Európai Regionális Fejlesztési Alap néven az Európai Unió egyik pénzügyi alapja, amely az elmaradott ipari régiók fejlesztésével és strukturális felzárkóztatásával, valamint a visszafejlődésben lévő iparterületek átállásának támogatásával hozzájárul az Európai Közösség főbb regionális egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez. |
| erőforrás (input) | A beavatkozás megvalósítása céljából mozgósított pénzügyi, humán, anyagi, szervezeti és szabályozóeszközök. A monitoring és értékelés elsődlegesen a közintézmények által biztosított és a végső kedvezményezettek által az eredmények elérése céljából felhasznált erőforrásokra összpontosít. Következésképpen a támogatott cégek által mozgósított, a magánszférából származó forrásokat az állami beavatkozás eredményeként értelmezi. |
| értékelés | Program, vagy projekt teljesítményének, hatékonyságának, hatásának, fenntarthatóságának és időszerűségének minősítése az előzetesen kitűzött célokhoz mérten. EU támogatási programokban az értékelést a kedvezményezett vagy az Európai Unió által felkért szakértők is végezhetik, a program végrehajtása közben, vagy azt követően, rendszeresen, vagy eseti jelleggel. |
| értékelési hatókör | Az értékelés hatókörét legalább négy vonatkozásban kell meghatározni:
a) Működési (a beavatkozás valamennyi területe, illetve annak része, egy vagy több politika),
b) Intézményi (valamennyi intézmény vagy egy részük),
c) Időtartam (a figyelembe vett időszak),
d) Földrajzi (egy vagy több terület vagy egy térség része, kiemelt térség, város, természetvédelmi terület, stb.)
A Közösségi kohéziós politikával kapcsolatban az értékelés tárgya lehet egy program, egy intézkedés, illetve egy projekt.
|
| Értékelő Bizottság | Független szakértői testület, melynek segítségével a támogatási programokban előírt közbeszerzési eljárások során a Szerződő Hatóság a versengő ajánlatok közül a gazdaságilag legelőnyösebbet kiválasztja. Tagjait a Szerződő Hatóság kéri fel, döntését előre meghatározott, objektív formai, tartalmi és pénzügyi kritériumok alapján hozza meg. |
| értékelő jelentés | Az Értékelő Bizottság üléseinek eseményeiről jelentés készül, melyet az Értékelő Bizottság elnöke, titkára és szavazati joggal rendelkező tagjai írnak alá. A jelentésben az Értékelő Bizottság tagjai összegzik az ajánlatok értékelését, és javaslatot tesznek a pályázat nyertesére. |
| esettanulmány | Egy speciális eset (pl. egy projekt, egy érintett, egy város) adataira vonatkozó in-depth tanulmány.
Az esettanulmány megfelelő eszköze az olyan induktív elemzésnek, és különösen az innovatív beavatkozásoknak, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre magyarázat. Az esettanulmány egy leíró formában készült ismertetés. Számos esettanulmány készülhet párhuzamosan, összegző vagy fokozatosan megközelítő módon. Az utóbbi állhat több esettanulmány sorozatból, amelyeket gondosan állították össze egy feltételezés igazolása céljából. |
| ESZA (ESF) | Európai Szociális Alap, a Strukturális Alapok humánerőforrás-fejlesztést támogató pénzügyi eszköze. Olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja a munkanélküliség megelőzése, illetve csökkentése, valamint az emberi erőforrások fejlesztése és a munkaerő-piaci integráció elősegítése annak érdekében, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, valamint a gazdasági és szociális kohézió. Az Alap különösen olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek összhangban vannak az európai foglalkoztatási stratégiában és az éves foglalkoztatási irányelvekben rögzített célkitűzésekkel. |
| eszköz | Olyan szabványeljárás, aminek segítségével az értékelést kivitelezik (pl. regresszió analízis vagy kérdőíves felmérés).
Az értékelő eszközök szolgálnak a mennyiségi és minőségi adatok összegyűjtésére, a megítélési kritériumok szintézisére, a célkitűzések magyarázatára, a hatások értékelésére, stb. az eszköznek speciális neve van, rendelkezik használati utasítással és tanítható a használata. Használata ingyenes vagy történhet fizetség ellenében, ha szabadalmi jog védi. Az értékelés egy vagy több eszközt vehetnek igénybe. |
| eszközbeszerzés | Eszközbeszerzés tárgya lehet minden tárgyi eszköz, gép, nyersanyag, állat, növény stb. amely az adott projekt megvalósításához elfogadott (kivéve az építőanyagok beszerzése, mert az a kivitelezési szerződések körébe tartozik.) |
| EU 6 Keretprogram | Kutatási és fejlesztési tevékenység támogatására létrehozott, 4 éves időtartamú közösségi program.
|
| EUREKA | Európai Kutatási Koordinációs Iroda.
|
| EURES | Európai Munkaügyi Szolgálat (European Employment Services). Munkalehetőségeket tartalmazó adatbázis az EU-állampolgárok számára.
|
| euró | az Európai Unió fizetőeszköze, jelenleg 12 EU tagállam hivatalos fizetőeszköze
|
| Európa Nap | Május 9-én ünneplik az Unió minden tagállamában a hivatalos Európa Napot annak emlékére, hogy Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatában javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására.
|
| Európa Tanács | Strasbourgi székhelyű, 1949-ben létrehozott, főként Európa-politikai, emberjogi kérdésekkel foglalkozó kormányközi szervezet (Council of Europe). Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal!
|
| Európai Beruházási Alap | Az Európai Beruházási Bank forrásaiból 1992-ben létrehozott alap. Feladata a tagállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása.
|
| Európai Bizottság | Az Európai Unió öt főszervének egyike. Gyakran nevezik az EU "kormányának", mert tagjai, a biztosok az EU működésének különböző területeiért felelősek (amelyek miniszteri tárcáknak is tekinthetők). A Bizottság testületként dolgozik, kezdeményezési, végrehajtási, irányítási és ellenőrzési jogosítványokkal. A "szerződések őreként" a közösségi érdekek megtestesítője a nemzetek fölötti és a kormányközi erők harcában. A Bizottságnak jelenleg 20 tagja van (az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból és Spanyolországból 2-2, a többi tagállamból 1-1). A Bizottságot öt évre nevezik ki, a tagállamok megállapodása alapján, de a testület az Európai Parlamentnek felelős. A Parlamentnek először a Bizottság elnökéről, majd a testület egészéről kell szavaznia, s a biztosok csak ezt követően tesznek esküt. (Először a Bizottság elnökét jelölik ki, a többi biztost pedig a kiválasztott elnök és a tagállamok együttesen jelölik. A Bizottság hatalmas hivatali apparátusában csaknem 20.000 tisztviselő és alkalmazott dolgozik.) |
| Európai Ifjúsági Központok | Az Európa Tanács intézményei, melyek az európai ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatrendszer kiépülését segítik tanfolyamok, szemináriumok szervezésével. Az egyik ifjúsági központ Budapesten található.
|
| Európai Közösségek (EK) | A megnevezés együttesen jelöli a három közösséget: az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösséget (EGK vagy Közös Piac) és az Európai Atomenergia-közösséget (EURATOM). Az 1965. évi ún. Egyesülési szerződés életbe lépése óta a három közösség ugyanazon intézmények keretében, bár jogilag elkülönülten végzi a munkáját, és ugyanazok az országok képezik a tagságát (Hatok: 1965-72, Kilencek. 1973-80, Tízek: 1981-85; Tizenkettek: 1986-94, Tizenötök 1995-től.) A Maastrichti szerződésben az Európai Gazdasági Közösség hivatalosan új nevet kapott, Európai Közösség lett, és elkülönült egység maradt az e szerződés által létrehozott Európai Unióban. A Maastrichti szerződés hatálybalépése óta az Európai Közösségek miniszteri tanácsa az Európai Unió Tanácsának nevezi magát. A Bizottság hivatalosan az Európai Közösségek Bizottsága maradt, de legtöbbször egyszerűen Európai Bizottságként szerepel. |
| európai régiók | A támogatásra jogosult régiók és területek kiválasztásának ismérveit közösségi szinten határozzák meg. A kiválasztás az EU Statisztikai Hivatala (Eurostat) és a tagállami statisztikai intézmények együttműködésével létrehozott ún. Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúráján (franciául: Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques - NUTS) alapul. Ezért nevezik a régiók közösségi besorolását NUTS-rendszernek. A strukturális alapok földrajzi hatóterülete a régió. A NUTS-rendszer teszi lehetővé, hogy a tagállamonként eltérő területi statisztikai adatok összehasonlíthatóvá váljanak. |
| EUROPOL | Az EU egyik intézménye. Feladata a konkrét ügyekben való állásfoglaláson túl az alapszerződések és az EK-jog értelmezése.
|
| fehér könyv | Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett, valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára.
|
| fejlesztési alap | Olyan támogatás, amelynek a kezelésével és az abból finanszírozott tevékenységek lebonyolításával egy vagy több közreműködő szervezetet (így helyi önkormányzatokat, területfejlesztési szervezeteket vagy civil szervezeteket) bíz meg az állam, és amely támogatásokat általában helyi vagy kistérségi szintű fejlesztési kezdeményezésekre szoktak fordítani. Az EU által társfinanszírozott nemzeti programok esetében fejlesztési alap alkalmazására vonatkozó döntést a Bizottsággal egyetértésben vagy a tagállam, vagy az Irányító Hatóság a tagállammal egyetértésben hozhat. Közösségi kezdeményezésű programok és innovációs intézkedések esetében a Bizottság az érintett tagállamok előzetes hozzájárulásával dönthet úgy, hogy a támogatást részben vagy teljes egészében ilyen fejlesztési alap formájában működteti. |
| fejlesztési terv | A hatóság által – partnerségben – elkészített terv helyzetértékelést, célkijelölést és prioritásokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát, a megvalósítást szolgáló súlyponti intézkedéseket, a szükséges pénzügyi forrásokat és a megvalósítás intézményrendszerének leírását valamint az előértékelést tartalmazza. |
| feladat - meghatározás (TOR) | A pályázat feltételei szerinti szolgáltatási igények és célkitűzések pontos meghatározása, tartalmazza az alkalmazandó módszereket és eszközöket is. A feladat-meghatározás a szolgáltatási szerződés kötelező melléklete, az abban megnevezett szolgáltatás (megrendelő általi) pontos leírása, részletesen ismertetve a szolgáltatóval szembeni szakmai, személyi elvárásokat, valamint a szolgáltatásként megnevezett feladat tervezett időbeli ütemezését, a feladat ellátásához (a megrendelő által) szükségesként megnevezett referenciákat. |
| fenntartható fejlődés | Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. |
| fenntarthatóság | A véghatások azon tulajdonsága, hogy közép és hosszútávon fennmaradnak.
A véghatások akkor fenntarthatóak, ha fennmaradnak azután is, hogy a beavatkozás által nyújtott finanszírozásuk megszűnik. Nem fenntarthatóak, ha a tevékenység képtelen saját forrásait létrehozni, illetve negatív véghatások társulnak hozzá, főleg a környezetvédelem vonatkozásában. |
| finanszírozás | Az a pénzügytechnikai folyamat, amelynek során a végső felhasználókat (a végső kedvezményezetteket) a terveknek megfelelően pénzhez juttatják. |
| folyamatos értékelés | Olyan értékelés, ami a beavatkozás megvalósításának teljes idejére kiterjed.
Az értékelésnek az a típusa az eredmények megfigyeléséhez kapcsolódik és könnyen összetéveszthető a monitoring tevékenységgel. A folyamatos értékelés előnye, hogy jó együttműködést tesz lehetővé az értékelő csoport és a programvégrehajtók között, ami viszont a következtetések és javaslatok jobb fogadtatására nézve is kedvező.
A folyamatos értékelés tekinthető in-depth tanulmány-sorozatnak, ami a megvalósítás folyamán felmerülő kérdések tömörített és fokozatos elemzését végzi. Például az idegenforgalom fejlesztési támogatásának folyamatos elemzése fokozatosan vizsgálja a következő kérdéseket „hogyan reagál a közvélemény a javasolt támogatásra?” (első év) „feleslegessé teszi-e a fejlődő idegenforgalom a támogatást?” (harmadik év) „mely támogatott projekteket érdemes leginkább megismételni?” (negyedik év). |
| három pillér | Az európai közösségek (EK, Montánunió, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés.
|
| hatás | Olyan következmény, amely az érintettekre a beavatkozásban való részvételük folyományaként vagy a létesítmény befejezése után fejt ki hatást, vagy olyan negatív vagy pozitív közvetett következmény, amely más érintetteket érhet. A fejlesztési támogatások esetében ezek a hatások, mint fenntartható eredmények jelennek meg. |
| hatásosság | Azt fejezi ki, hogy a várt véghatások bekövetkeztek-e és a célkitűzéseket elérték-e.
A hatásosság olyan kérdésekre adott válaszokkal értékelhető, mint pl. „Több véghatást lehetett volna-e elérni másképpen szervezve a megvalósítást?” vagy „Melyek a legsikeresebb végső kedvezményezettek, illetve?” hatásossági mutató számolható egy a célkitűzést számszerűsítő output, eredmény vagy hatás-mutatóból is.
Például a célkitűzés a létrehozott cégek számának viszonylatában 85% volt – az A végső kedvezményezett jobb eredményt ért el, mint B végső kedvezményezett.
Világosan meg kell határozni, hogy a viszonyítás az outputok, az eredmények vagy a hatások alapján történik. |
| hatékonyság | Azt fejezi ki, hogy a véghatásokat ésszerű költséggel érték el.
A hatékonyság értékelhető olyan kérdések megválaszolásával, mint „El lehetett volna-e érni nagyobb véghatást azonos költségvetéssel?” vagy „Más beavatkozásokkal, alacsonyabb költséggel, elérhetők lettek volna-e azonos véghatások?” A hatékonysági mutatót az elért véghatások mennyisége által mozgósított költségvetési inputok szétosztása révén számítják. Például egy tartósan munkanélküli képzési költsége 2.000 euro – a beavatkozásnak el kell érnie, hogy a munkahelyenkénti költség ne legyen több, mint 30.000 euro.
Hasznos lehet meghatározni, hogy vajon a hatékonyságnál az outputok, az eredmények vagy a hatások lettek-e figyelembe véve. Az outputok hatékonyságát egységnyi költségnek nevezik. |
| helyzetelemzés | A szereplők elemzése, problémák elemzése, célelemzés és a stratégiaelemzés. |
| HOPE | A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz a tengerparti térségek fejlesztésére létrehozott Strukturális Alap, s a legfőbb célja, hogy növelje e térségek struktúráinak versenyképességét, és – mindig szem előtt tartva a halászati kapacitások és a rendelkezésre álló erőforrások közti kényes egyensúlyt – segítse elő az életképes vállalkozások fejlődését a halászati ágazatban. |
| horizontális témák | A Nemzeti Fejlesztési Terv vonatkozásában a környezetvédelem és az esélyegyenlőség. Ugyanolyan fontosak, mint a prioritások, de átfogó jellegüknél fogva nem valósíthatók meg külön intézkedések révén, és megvalósításukra nem különíthető el keret. A horizontális témákat egyrészt a programozási folyamat egészében, másrészt valamennyi támogatott programban érvényesíteni kell. |
| igényfelmérés | Az igényfelmérés fő célja az, hogy a projekt, illetve program tervezési fázisában képet adjon a projekt, illetve program megvalósítóinak arról, hogy elképzeléseik valóban az általuk megcélzott csoport számára szükséges fejlesztési irányt képviselik-e, illetve mi az a fejlesztési irány, aminek mentén valóban a célcsoport szükségleteinek megfelelő fejlődés következhet be. |
| intézkedés | Hasonló projektek sorozata, az európai gazdasági-társadalmi kohéziós politikában a programirányítás önálló, előre rögzített költségvetésű alapegysége. Minden intézkedés valamelyik prioritáshoz tartozik, és lebonyolító apparátus van hozzá rendelve. |
| Irányító Hatóság (IH) | A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendeletében meghatározott célokra adott támogatások bonyolítását végző bármely, a tagállam által kijelölt köz-, vagy magánszervezetet, hatóságot, országos, regionális vagy helyi szinten, illetve a tagállamot jelenti, ha ő hajtja végre ezt a feladatot, maga bonyolítja a támogatás ügyeit a Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendeletének alkalmazásában. Ha a tagállam nem önmagát jelöli meg, mint Irányító Hatóságot, meghatározza a kapcsolatának formáit az Irányító Hatósággal és az utóbbi kapcsolatait a Bizottsággal. Ha a tagállam úgy dönt, az Irányító Hatóság lehet egyúttal a szóban forgó támogatás Kifizető Szerve is. |
| ISPA | Az egyik előcsatlakozási alap; a csatlakozó országok strukturális felzárkózását segíti (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession).
|
| jogharmonizáció | Az EU tagországok nemzeti jogszabályaikat egymáshoz, illetve az EU-jogszabályokhoz igazítják.
|
| jogosultság | Azt fejezi ki, hogy egy régió, projekt vagy társadalmi csoport rendelkezik-e azon jellemzőkkel, amelyek révén kedvezményezettje lehet egy beavatkozásnak, illetve támogatást kapjon.
Például az elmaradott térségekhez tartozó európai régiók akkor jogosultak támogatásra, ha GDP-jük az Európai Unió átlagának 75%-nál kevesebb. A jogosultsági kritériumok közvetlenül a beavatkozás ésszerűségéből adódnak. |
| kamattámogatás | A támogatás hitelből megvalósuló projektek hitelkamatát, illetve annak meghatározott hányadát téríti meg a kedvezményezettnek. |
| kedvezményezett | Azok, akik a projekt megvalósításából bármilyen formában előnyhöz jutnak. |
| Kifizető Hatóság | A kifizető hatóság egy vagy több nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amelyeket a tagállamok jelölnek ki a fizetési kérelmek összeállítására és benyújtására és a kifizetések fogadására a Bizottságtól. A tagállam meghatározza az összes kapcsolatformát a kifizető szervvel és ez utóbbi kapcsolatát a Bizottsággal. |
| kistérség | A települések között létező kapcsolatrendszerek összegzése alapján behatárolható területi egység, egymással szoros kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. |
| kockázat | A projekt vagy program céljának elérése a tervezett beavatkozások megvalósulása esetén sem biztosított automatikusan. A kockázat annak a várható mértéke, hogy a kitűzött célt – a programon vagy projekten belül nem befolyásolható (külsődleges) tényezők és események miatt – csak részben vagy egyáltalán nem sikerül elérni. |
| kohézió | Az EK gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a régiók közötti különbségek mérséklése a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében.
|
| Kohéziós Alap (KA) | Olyan projekteket támogató alap, amelyek elősegítik az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített, a környezetvédelemmel, illetve a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések elérését azokban a tagállamokban, amelyek vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés 104. cikkének c) bekezdésében rögzített gazdasági konvergencia-kritériumok teljesítésére vonatkozó programmal. |
| koncentráció | A rendelkezésre álló pénzeszközök minél hatékonyabb felhasználása, lehetőleg nagyobb programok, intézkedések megvalósítására, amelyek eredménye így szélesebb körben hasznosulhat. |
| konvent | Közös európai alkotmány létrehozására felállított testület; elnöke Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő.
|
| konvergencia kritériumok | A Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételhez szükséges, az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitás mértékére előírt kritériumok
|
| konzorcium | Egyének, cégek vagy egyéb szervezetek csoportja, amelyet az egyes konzorciumi tagok egyéni képességén túlmutató vállalkozás vagy tevékenység elvégzése céljából alakítanak. |
| koppenhágai kritériumok | A csatlakozni kívánó kelet-európai országok számára 1993-ban Koppenhágában megállapított alapfeltételek, nevezetesen a demokratikus intézményrendszer, a működő piacgazdaság és az acquis communautaire átvétele.
|
| kormányközi konferencia | Az Európai Tanács által kezdeményezett üléssorozat a tagállamok kormányainak képviselői részvételével bizonyos nagy horderejű döntések előkészítésére.
|
| költség - haszon elemzés | Ez a módszer az érintett csoportok szempontjából és a beavatkozás pozitív, illetve negatív következményeinek (amelyeket külön-külön kell becsülni) tulajdonított pénzügyi értéke alapján ítéli meg a beavatkozás előnyeit.
Miután az nem releváns és lehetséges, hogy piaci árakon lehessen nyereséget és a veszteséget számítani, fiktív árakat alkalmaznak különböző módokon. Először azt becsülik meg, hogy mekkora az érintettek készsége a pozitív hatások elérésére, illetve, hogy elkerüljék a negatív hatásokat. Az áruk és szolgáltatások fiktív ára oly módon is becsülhető, hogy megnézik milyen keresetkiesést okoz, ha ezek az áruk és szolgáltatások hiányoznak (pl. az erős munkanélküliség esetén a képzetlen munka ára nagyon kicsi), de a fiktív ár meghatározható közvetlenül az érintett igazgatási tisztviselők vagy az irányítási csoport által is. A költség-haszon elemzést főleg nagy projektek előzetes értékelésénél használják. |
| költséghatékonysági elemzés | Értékelés módszer a hatékonyságra vonatkozó ítélet kialakítására.
E módszer lényege, hogy a beavatkozás nettó véghatásait (ezeket külön meg kell határozni) összeveti azon pénzügyi inputokkal, amelyek szükségesek voltak ezek létrehozásához. Megítélési kritérium lehet például az egységnyi hatásra eső költség (pl. költség/létrehozott munkahely). Ez az egységnyi költség azután összehasonlításra kerül más, mértékül (benchmark) használt beavatkozások esetében kialakult mutatóval. |
| költségvetés | Az állam (vagy unió) pénzügyi terve, azon költségelőirányzatok összessége, amely egy adott ország (illetve az unió) közszférájának a feladatait, tervezett kiadásait, bevételeit, a feladatok megvalósításához szükséges állami támogatást foglalja rendszerbe parlamenti jóváhagyás alapján. |
| környezeti hatásvizsgálat | A tanulmány, amely biztosítja, hogy megfelelő és megbízható információk álljanak rendelkezésre egy fejlesztési projekt várható környezeti következményeiről, a lehetséges alternatívákról és azokról az intézkedésekről, amelyekkel a kedvezőtlen hatások csökkenthetők. |
| környezeti kockázatelemzés | Olyan tanulmány, amely számszerűsíti a kockázat mértékét. Az elemzés az egészségügyi és más káros következmények súlyát és bekövetkezési valószínűségét méri fel. A kockázatok két szempontból vizsgálhatók:
(a) baleset bekövetkezési valószínűsége egy bizonyos időszakon belül
(b) az emberre, a tulajdonra és a környezetre gyakorolt káros hatások. |
| közbenső értékelés ("mid - term" értékelés) | A beavatkozás megvalósításának középidejében elkészített értékelés.
Ez a fajta értékelés kritikusan vizsgálja az első eredményeket, ami lehetővé tesz, hogy a monitoring és megvalósítás minőségét értékelje. Megmutatja, hogy a kezdeti szándékok miként válnak valóra, és ahol szükséges, a célok módosítását javasolja. A kezdeti állapottal való összehasonlítás alapján rámutat az általános gazdaság-társadalmi összefüggésekre és megvizsgálja, hogy a célok helytállóak maradtak-e. Azt is megvizsgálja, hogy más közintézmények politikáinak és prioritásainak változása nem vet-e fel koherencia-problémákat. Segíti a kiigazítások és újraprogramozások elvégzését is, és átlátható formában megindokolja azokat.
A közbenső értékelés nem csak a monitoring rendszerből vezethető le, hanem az összefüggések és azok fejlődésével kapcsolatos információkhoz is erősen kötődik. A közbenső értékelés alakító jellegű; olyan visszacsatolást szolgáltat a beavatkozásról, ami segíti a végrehajtók munkájának javítását.
A közbenső értékelés az időközi értékelés egy formája, de egyéb időközi értékelések készíthetők a megvalósítás első vagy utolsó évei folyamán is. |
| közbeszerzés | Olyan eljárás, amelynek keretében a központi államigazgatás, illetve az önkormányzatok, helyi hatóságok és állami szervezetek beszerzik a működésükhöz és feladataik ellátásához szükséges kivitelezést, termékeket és szolgáltatásokat. |
| Közös Agrárpolitika (KAP) | Közös Agrárpolitika néven az Európai Gazdasági Közösség hat tagállama fogadta el 1958-ban a közös agrárpiac létrehozása, a farmerek támogatása és az élelmiszerellátás biztosítása érdekében. A közösségi szintre emelt mezőgazdasági politika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidékfejlesztés.
|
| Közösségi Kezdeményezések | Az Európai Bizottság által kezdeményezett, több országot érintő programok, amelyek újszerű, kísérleti megoldások kipróbálását és elterjesztését támogatják. A strukturális alapokat kiegészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. A négy közösségi kezdeményezés az EQUAL, az INTERREG, a LEADER és az URBAN.
|
| közösségi programok | Az EU közös politikáinak megvalósítását célzó, számos területen működő, általában négy-hat évre létrehozott programok.
|
| Közösségi Támogatási Keretterv (KTK) | Olyan dokumentum, amelyet a Bizottság hagy jóvá az érintett tagállammal egyetértésben azt követően, hogy a tagállam által benyújtott Nemzeti Fejlesztési Tervet értékelték. A KTK tartalmazza az alapok és a tagállam által finanszírozni kívánt legfontosabb beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiát és prioritásokat, azok sajátos céljait, az alapok hozzájárulását, valamint egyéb pénzügyi forrásokat. A KTK prioritásonként tartalmazza a különböző fejlesztéseket, amelyeket egy vagy több operatív program keretében valósítanak meg. |
| Közösségi Vívmányok | Az EU jogszabályainak összessége (acquis communautaire). A következőket foglalja magában:
(a) a szerződések rendelkezéseit;
(b) a szerződések alkalmazására elfogadott jogszabályokat és az Európai Bíróság esetjogát; (c) az Unió által elfogadott nyilatkozatokat és határozatokat;
(d) közös kül- és biztonsági politika területén hozott intézkedéseket;
(e) bel- és igazságügy területén elfogadott intézkedéseket;
(f) nemzetközi megállapodásokat. |
| Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja | A tagjelölt országok által a csatlakozási felkészülés időszakában éves rendszerességgel elkészítendő feladatterv. Részletesen meghatározza a Közösségi Joganyag belépés utáni eredményes végrehajtásának szervezeti felelőseit, az Acquis Commnautaire hatékony alkalmazásához még elvégzendő intézményfejlesztési feladatokat és azok emberi és anyagi erőforrásigényét. |
| Közreműködő Szervezet (KSZ) | A programok végrehajtásában résztvevő, a Pénzügyi Megállapodásban nevesített végrehajtó szervezetek felelősségük megtartása mellett a program végrehajtásával kapcsolatos feladataikat vagy azok egy részét közreműködő szervezetekre bízhatják. |
| LIFE | A környezet javítását célzó közösségi program.
|
| logikai keret módszer | Programok és projektek tervezésének, irányításának és értékelésének módszere. Központi eleme a program, projekt induló erőforrásait, célrendszerét, a célhierarchia különböző szintjeit jellemző mutatókat , az előfeltételeket és a fontos külső tényezőket (feltételezéseket, kockázatokat) összefoglaló táblázat, a logikai keretmátrix. A módszer a projektben érintett szereplők helyzetének és szándékainak, a kiinduló helyzetből adódó problémáknak, céloknak és stratégiáknak az - általában csoportos technikával végrehajtott - elemzésén alapul. A módszer segít kialakítani a felelősségi és felügyeleti rendet és a tevékenység- és forrásütemezést. |
| logikai tábla (logframe - matrix) | A mátrix, amelyben megjelenik a projekt beavatkozási elve, feltételezései, objektív eredményességi mutatói és adatforrásai. |
| luxemburgi csoport | A most csatlakozottak közül az a hat ország, amellyel a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az első körben, az 1997-es luxemburgi csúcson döntött az EU (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia).
|
| maastrichti szerződés | Az Európai Unióról az 1991.decemberi maastrichti csúcson elfogadott és 1993 novemberében életbe lépett szerződés, amely kimondta a gazdasági és pénzügyi unió megvalósítását.
|
| megvalósítás | A várható eredmények előállításához szükséges működési eljárás.
Az Európai Unió társadalmi-gazdasági programjaival összefüggésében, a megvalósítás a következő feladatokat foglalja részben vagy egészben magában:
1. az előirányzott források mozgósítása és elosztása,
2. a program végrehajtók kinevezése,
3. a pályáztatása lebonyolítása és végül
4. a projektek kiválasztása és finanszírozása.
A megvalósítás nyomon követése és javítása céljából felállításra kerül egy monitoring bizottság, egy monitoringrendszer és ellenőrzéseket, valamint értékeléseket végeznek. |
| monitoring | A források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.
Egyszerűbben fogalmazva a monitoring a beavatkozások forrásainak, teljesítményének és eredményeinek alapos és rendszeres figyelemmel kísérését jelenti. |
| Monitoring Bizottság | Minden Közösségi Támogatási Keretet és minden egyes operatív programot egy Monitoring Bizottság felügyel. A Monitoring Bizottságot a tagállam állítja fel, egyetértésben az Irányító Hatósággal a partnerekkel történő konzultáció után. A partnerek elősegítik a nemek kiegyensúlyozott részvételét. A Monitoring Bizottságot legfeljebb három hónapon belül felállítják az alapok hozzájárulására vonatkozó döntést követően. A Monitoring Bizottságok a tagállam felhatalmazása alapján és jogi fennhatósága alatt tevékenykednek. A Bizottság (és ahol indokolt az Európai Beruházási Bank) egy képviselője tanácsadói minőségben részt vesz a Monitoring Bizottság munkájában. A Monitoring Bizottság kidolgozza saját eljárásrendjét az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül és egyezteti azt az Irányító Hatósággal. |
| mutató (indikátor) | Egy célkitűzés teljesítését, erőforrás mozgósítását, output létrejöttét, egy véghatás elérését, illetve a célkitűzéssel összefüggő területek (gazdasági, társadalmi, környezeti, regionális) bemutatását szolgáló mérőszám. A mutatónak - egyebek között - egyszerű információt kell nyújtania, ami könnyen érthető a célkitűzés résztvevői számára. A mutatók forrása a beavatkozás saját adminisztrációja, a statisztikai rendszer, illetve célzott adatfelvétel lehet. |
| n + 2 szabály | Az Európai Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalásoknak azt a részét, amelyet nem egyenlítettek ki előlegfizetéssel, illetve amelyre nem kapott elfogadható kifizetési kérelmet - főszabályként - a kötelezettségvállalás évét követő második év végéig. Az alapoktól származó hozzájárulás ezzel az összeggel csökken. |
| Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) | A tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját. |
| nettó befizető | Azok a tagállamok, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát visszakapnak onnan.
|
| nizzai szerződés | 2001-ben aláírt szerződés az Európai Unió intézményi és döntéshozatali reformjáról a bővítéssel összefüggésben.
|
| NUTS | Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája. (NUTS 1 szint: a 77 nagyobb régió összefoglaló elnevezése az EU-ban; NUTS 2 szint: kisebb régió, általában azonos az ország közigazgatási egységével; NUTS 3 szint: kisebb közigazgatási egységek összessége, NUTS 4 szint: helyi szinten meghatározott kisebb körzetek).
|
| NYEU | A Nyugat-Európai Unió elnevezésű szervezetet (Western European Union) 1954-ben hozták létre a Benelux-államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország, majd később Portugália, Spanyolország és Görögország is csatlakozott. A szervezet a tagállamok gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének, valamint a közös védelemnek elősegítésére jött létre, majd a válságkezelésre irányult. 1999-ben döntés született a Nyugat-Európai Unió EU-ba való fokozatos beolvasztásáról, majd 2001. július elsejével a szervezet érdemi működése megszűnt, de névlegesen még nem számolták fel.
|
| nyilvánosság | 1. A lehetséges kedvezményezettek, kereskedelmi, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek, a nők és férfiak közötti egyenlőségét támogató szervezetek és az érintett nem-kormányzati szervezetek tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.
2. A széles közvélemény tájékoztatása a támogatásokról és azok eredményeiről. A fejlesztési tervek és értékelésük nyilvánosságra hozatala kötelező. |
| Operatív Program (OP) | Olyan, a Bizottság által jóváhagyott, végrehajtható program, amely rögzíti azokat a több évre szóló intézkedéseket tartalmazó prioritásokat, amelyek megvalósításához egy vagy több alaptól, más finanszírozó(k)tól, illetve az Európai Beruházási Banktól lehet támogatást igényelni. |
| output | Olyan közvetlen, konkrét beruházás, szolgáltatás, amelyre a beavatkozásra előirányzott pénzt fordítják, ezáltal az elkészül, illetve konkrét formát ölt. A közvetlen kedvezményezett output létrehozását vállalja a támogatásért, ha ez nem jön létre, a támogatást visszatartják, illetve részben vagy egészben vissza kell azt fizetni. A közvetlen kedvezményezettek felelősek az outputért, ezekről meghatározott rendben és módon jelenteniük kell a Monitoring Bizottságnak. |
| pályázatértékelés | Def. 1. Az Értékelő Bizottság által végzett folyamat, amelynek során a pályázati felhívásban megjelölt határidőre beérkezett pályázatok technikai és pénzügyi értékelése történik meg.
Def. 2. A közbeszerzési eljárás része, melynek során a Szerződő Hatóság által felkért bizottság a határidőre beérkezett versengő ajánlatok között előre meghatározott, objektív formai, tartalmi és pénzügyi kritériumok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja. |
| partnerség | A tagállamnak gondoskodnia kell minden releváns szervezet (a "partnerek") széleskörű és hatékony együttműködéséről a közös cél érdekében. A partnerségnek ki kell terjednie a támogatás tervezésére, finanszírozására, monitoring tevékenységére és értékelésére |
| PHARE | A Phare (Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy) a három előkészítő alap egyike. Eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre: a közép- és kelet-európai országok számára nyújtott támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez.
|
| politika | Az egyetlen célra vagy általános célkitűzésre irányított különböző intézkedések (programok, eljárások, törvények, szabályok) összessége, amely gyakran évek folyamán és fokozatosan épül fel. A Közösségi társadalmi-gazdasági kohéziós politika pontos időbeosztás szerint működik többéves költségvetéssel, ami a hagyományos értelemben vett politikák többségére nem jellemző. |
| politikai prioritás | A finanszírozó megkívánja, hogy az értékelés vizsgáljon meg bizonyos hatásokat, amelyek nem voltak célként megadva a beavatkozás indításakor, azonban amelyek ezen a szinten politikai prioritást képviselnek.
Például a társadalmi-gazdasági kohéziós politika keretében az Európai Unió megköveteli, hogy az értékelések módszeresen vegyék figyelembe a környezeti hatásokat, a KKV-k versenyképességére, a munkahelyteremtésre és fenntartásra, valamint a nemek közötti egyenlő esélyekre gyakorolt hatásokat. |
| PPE | Európai Néppártok kereszténydemokrata frakciója az Európai Parlamentben.
|
| prioritás | A beavatkozásnak az a szintje, amelyhez az európai uniós forrásokat hozzárendelik. A Közösségi Támogatási Keretben illetve operatív programban határozzák meg. A prioritás intézkedések keretében valósul meg. |
| program | Def. 1. Egy adott időtartamra tervezett célok, illetve e célok elérésére mozgósított pénzügyi, szervezeti és humán erőforrások együttese. A programot időkeret és költségvetés határolja. Céljai előzetesen kerülnek meghatározásra, majd az ezek közötti koherencia megteremtésére módszeres kísérlet következik. A program mindig egy vagy több irányító hatóság felügyelete alá tarozik, amelyek részesei a döntéshozatalnak.
Def. 2. Olyan középtávú dokumentum, amely a fejlesztéspolitika egy meghatározott beavatkozási területén a döntéshozók által meghatározott célkitűzések és stratégia alapján részletesen leírja e célok eléréséhez szükséges különböző szintű beavatkozásokat, ezek pénzügyi forrásait, valamint a program megvalósításának eljárásrendjét, intézményi kereteit és időtávját. |
| Program - kiegészítő Dokumentum (PC) | A támogatási stratégia és a prioritások megvalósításának részleteit tartalmazó, a tagállam vagy az Irányító Hatóság által kidolgozott dokumentum, amely intézkedésekre bontva tartalmazza a programmal kapcsolatos összes lényeges információt. A program-kiegészítő dokumentumot tájékoztatásul meg kell küldeni az EU Bizottságnak. |
| programozás (programming) | Meghatározott célok elérésére irányuló tervezési tevékenység, amely magában foglalja a finanszírozás, a szervezési, döntéshozatali eljárások, továbbá a végrehajtást követő szakaszolt értékelési és ellenőrzési lépések leírását. A programozás a kitűzött célok elérésére meghatározott időtávot állapít meg, amelyeket az érintett szereplők több szakaszban valósítanak meg. |
| programozási időszak | Azt az időtartamot jelenti, amelyre a program vagy támogatás vonatkozik, illetve ami alatt a program vagy támogatás keretében a fejlesztések megvalósulnak. Legtöbbször - nem teljesen korrektül - a kötelezettségvállalás időszakával jellemzik, holott a programok végrehajtására ennél két - a Phare esetében 3 - évvel több idő áll rendelkezésre. |
| projekt | Nem megosztható, idő és költségvetés tekintetében behatárolt, egy kedvezményezett felügyelete alatt álló fejlesztés. Az európai társadalmi-gazdasági kohéziós politika keretében a kedvezményezettek projektjük megvalósításához támogatást kérnek, amit a program irányítói kiválasztási eljárás eredményeképpen adhatnak meg. A nagy infrastrukturális projektek előértékelése különösen gondos, költség-haszonelemzést is tartalmazó előkészítést követel meg. |
| projekt ciklus | Olyan ciklus, amely végigköveti a projekt életét a kezdeti ötlettől a projekt befejezéséig. |
| regionális politika | Az EU egyik legfontosabb közös politikája a régiók közötti különbségek mérséklésére. Legjelentősebb pénzügyi eszközei a strukturális alapok.
|
| relevancia | Azt fejezi ki, hogy a beavatkozás explicit célfeladatai megfelelőek és helytállóak-e a beavatkozás által megoldandó társadalmi-gazdasági problémák vonatkozásában.
A relevancia kérdései különösen fontosak az előzetes értékelésben, mert itt a hangsúly a választott stratégián, illetve annak indoklásán van. A közbenső értékelés keretében tanácsos ellenőrizni, hogy vajon a társadalmi-gazdasági helyzet a várt módon alakul-e, és nem kérdőjelezik-e meg a célkitűzés helytállósága. |
| római szerződések | 1957-ben aláírt és 1958-ban életbe lépett szerződések az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség megalapításáról.
|
| SAPARD | A SAPARD (Community Support Regulation for Pre-Accession Measures for Agriculture and Rural Development) a három előkészítő alap egyike, mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás .
|
| schengeni egyezmény | Schengenben állapodtak meg 1985-ben a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan eltörlik az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott a többi EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az egyezmény 1995 májusában lépett életbe. Az amszterdami szerződés a Schengeni Egyezményt az EK jogszabályainak szintjére emelte, így az átkerült az EU első pillérébe.
|
| SOCRATES | Oktatási közösségi program a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítésére, tantervfejlesztésre, iskolai együttműködésre, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakon való részvételre, illetve európai közös kezdeményezések megvalósítására a felnőttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs és információs technológiák oktatásban történő felhasználása terén.
|
| Strukturális Alapok (SAK) | Az Európai Unió legjelentősebb pénzügyi eszközei, amelyek az EU társadalmi és gazdasági szerkezetének átalakítását, illetve az Unió belső kohéziójának erősítését célzó fejlesztési programokat finanszíroznak. A Strukturális Alapok a következők: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) orientációs része, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE). |
| SWOT - analízis | A SWOT-analízis egyrészt a belső tényezőket elemzi (ez egyrészt az erősségekre vonatkozik, másrészt, hogy hogyan kell kompenzálni a gyengeségeket), másrészt a külső tényezőket (ezek közül meghatározza, hogy melyek kedvezőek), illetve kedvezőtlenek.
Az értékelési eszköz annak ellenőrzésére szolgál, hogy egy közösségi beavatkozás megfelel-e az adott környezetben, összefüggés-rendszerben. Az eszköz strukturálja a stratégiai irányzatokról folyó vitát. |
| szakmai segítségnyújtás | A programok hatékony és eredményes megvalósítását szolgáló, elkülönített keret. A szakmai segítségnyújtás keretében támogatható tevékenységek két csoportba sorolhatók: 1. irányítás, megvalósítás, monitoring és ellenőrzés; 2. minden egyéb tevékenység a program megvalósításának jobbá tételéhez, többek között a tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek, tanulmányok és értékelések, vagy a menedzsment és monitoring IT-rendszer fejlesztése. |
| szerződés | Két vagy több fél (szerződő felek) között, írásban rögzített jogi dokumentum, amelyben a szerződő felek rögzítik jogaikat és kötelezettségeiket, egy meghatározott cél elérése érdekében. A szerződés három fő részből áll: különös és általános feltételek, valamint a mellékletek. Az előcsatlakozási, illetve a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló projektek esetében az alábbi szerződéstípusok léteznek: kivitelezési, szállítói, szolgáltatási és támogatási szerződés. |
| szubszidiaritás | Def. 1. Egy magasabb közösség nem avatkozhat bele egy alacsonyabb rendű közösség belső életébe, megfosztva azt feladataitól, hanem kötelessége azt szükség esetén támogatni és tevékenységét a társadalom többi részével összehangolni a közjó érdekében.
Def. 2. A funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, a döntéseket az állampolgárokhoz legközelebbi szinten kell meghozni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják őket.
Def. 3. Az Európai Unió nem intézkedhet (kivéve a saját kizárólagos felelősségi körébe tartozó ügyekben), hacsak az nem hatékonyabb, mint a helyi, regionális vagy nemzeti intézkedés. Ez az elv közeli rokonságban van az arányosság és a szükségesség elvével, ami az Európai Unió intézkedéseit a Szerződés céljainak eléréséhez szükséges legkisebb beavatkozásra korlátozza. |
| támogatás | Az Európai Unió, illetve a tagállam központi és alacsonyabb szintjei által nyújtott és az ezekhez hasonló jellegű strukturális kiadások, amelyek az érintett régiókban kerülnek odaítélésre a programozási időszak folyamán. |
| társfinanszírozás | Def.1. A Közösségi programok (így pl. a Phare programok) esetében az adott programhoz kapcsolódó hazai költségvetési forrás és egyéb kiegészítő források különféle nemzetkőzi szervezetektől (Világbank, EIB, EBRD).
Def.2. Nemzeti fejlesztési programok esetében fordítva, a nemzeti forrásokhoz kapcsolódó EU-támogatást nevezik társfinanszírozásnak. Ez az Európai Unió hozzájárulása a tagállam Nemzeti Fejlesztési Tervéhez (operatív programjaihoz). |
| tematikus értékelés | Olyan értékelés, ami egy speciális témát vizsgál különböző beavatkozások esetében.
Ennek témája vonatkozhat egy várható hatásra (pl. a KKV-k versenyképessége) vagy egy beavatkozási területre (pl. K+F). A tematikus értékelés fogalma hasonló az in-depth tanulmányéhoz ( pl. a K+F támogatásának hatása a KKV-k versenyképességére), de tágabb értelemben használják a Közösségben. |
| TEN | Közösségi program a transzeurópai energia-, közlekedési és távközlési hálózatok határokon átnyúló fejlesztésére.
|
| területfejlesztés | 1. Tág értelemben mindazon tevékenységek összefoglaló kategóriája, amelyekkel a közösségi szféra hat a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, a területi tudományok eredményeit felhasználva törekszik a térszerkezet alakítására, a területi folyamatok dinamikájának a megváltoztatására. Mint a térhasználat tudatos irányítása négy alrendszerből áll: területpolitikai, szabályozási, intézményi/szervezeti és az eszközök tartalmazó. A területi tervezés a fentiek meghatározó eleme.
2. Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; továbbá a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.
3. A lapvetően a területi politika kialakítását (pl. ESDP) és végrehajtását (Strukturális Alapok működtetése) jelenti. |
| tevékenységek | Azon erőforrások felhasználása, amelyek biztosítják az eredmények előállítását. Összegzik, mire vállalkozik a projekt. |
| utóellenőrzés (audit) | A végrehajtástól független tevékenység. Célja, hogy a (belső vagy külső) ellenőr képes legyen kifejteni független véleményét arról, hogy egy szervezet pénzügyi beszámolóit minden lényeges szempontból az előírt beszámolási rendben készítették-e el, vagy arról, hogy egy szervezet tevékenységét az előre meghatározott ismérvek alapján végezték-e el. |
| utólagos értékelés ("ex post" értékelés) | Olyan értékelés, ami annak befejeződése után eleveníti fel és ítéli meg a beavatkozást.
Célja a források felhasználásáról, a tervbe vett hatások (hatékonyság) eléréséről és a nem várt hatásokról (hasznosság), továbbá a beavatkozás hatékonyságáról való beszámolás. Arra törekszik, hogy érthetővé tegye a siker és a kudarc tényezőit és az eredmények, valamint a hatások fenntarthatóságát. Megkísérli továbbá levonni a következtetéseket más beavatkozásra vonatkozóan. Az időigényes hatások esetében az utólagos értékelés a beavatkozás megvalósítását követően két-három évvel végzendő el a hatások elemzése során az utólagos értékelések magukban foglalják a részterületek áttekintését és hosszabb időt vesznek igénybe. |
| végrehajtás | A támogatás végrehajtása során, ahol egy tagállam vagy Irányító Hatóság az alapok hozzájárulását tervezi egy jelentős projekthez, előzetesen tájékoztatja a Bizottságot és a következő információkat adja:
(a) a végrehajtásért felelős testület megjelölése;
(b) a beruházás jellege és leírása, pénzügyi volumene és helye;
(c) a projekt megvalósításának ütemterve;
(d) költség-haszonelemzés, beleértve a pénzügyi költségeket és hasznokat, kockázatértékelés és információ a projekt gazdasági életképességével kapcsolatban. |
| végső kedvezményezett | Olyan szervezetek és állami vagy magáncégek, amelyek a műveletek megbízóiként szerepelnek. A Római Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében és a tagállamok által kijelölt szervezetek által nyújtott támogatás esetében a végső kedvezményezettek azok a szervezetek, amelyek a támogatást nyújtják. |
| vissza nem térítendő támogatás | A kedvezményezett részére valamely cél megvalósításához véglegesen kiutalt forrás, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. |
| WEU | Ld. NYEU
|
| YOUTH | Az Ifjúság 2000-2006 elnevezésű közösségi program a fiatalok mobilitását, a szolidaritási, illetve a fiatalok által irányított programokat, valamint az ifjúságpolitikáért felelős felnőttek továbbképzését segíti elő.
|
| zöld könyv | Az Európai Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum, melynek célja rámutatni egy adott ágazat legfontosabb megoldatlan kérdéseire, és felhívni az ágazat szereplőit az állásfoglalásra.
|
EU kislexikon 
