| Konzultációk a szerb tagfelvételi kérelemről |
Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megfogalmazza véleményét arról, hol tart Szerbia az uniós integráció útján jelentette ki Olli Rehn bővítési biztos azt követően, hogy a szerb külügyminiszter tegnap Brüsszelben találkozott az EU magas rangú külügyi illetékeseivel. | | Vuk Jeremić brüsszeli megbeszélései az Európai Unió magas rangú külügyi tisztségviselőivel | Miguel Ángel Moratinos, az uniós soros elnökséget ebben a félévben betöltő Spanyolország külügyminisztere közös sajtóértekezletükön hozzátette: jelenleg folyik a tagországok közti konzultáció a szerb felvételi kérelemmel kapcsolatban, és azt követően hivatalosan felkérik a bizottságot a véleménynyilvánításra.
Vuk Jeremić hangoztatta, hogy a gyors uniós tagság a szerb kormány legfontosabb prioritása.
Szerbia december 22-én nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz a soros elnökségét akkor ellátó Svédország kormányfőjének, Fredrik Reinfeldtnek Stockholmban. Boris Tadić szerb államfő akkor hangoztatta: országa készen áll arra, hogy megvalósítsa a csatlakozás célját, reformokat valósít meg, és azon dolgozik, hogy összehangolja jogalkotását az EUban hatályos jogszabályokkal.
Jóllehet, a csatlakozási kérelem benyújtását a brüsszeli uniós központban és számos EU tagországban korainak tartották, az EU tavaly év végén két újabb intézkedéssel bátorította a Nyugat-barát belgrádi kormányt. December elején léptette életbe az EU és szerb stabilizációs és társulási egyezményhez kapcsolódó, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat megkönnyítő ideiglenes megállapodást, karácsony előtt pedig a montenegrói és a macedón állampolgárok mellett a szerbek számára is lehetővé tette, hogy vízum nélkül lépjenek be az unió területére.
Ugyanakkor még várat magára a tagságot megelőző stabilizációs és társulási egyezmény uniós ratifikációja. Hollandia előbb el akarja érni, hogy Belgrád fogja el és adja ki a hágai törvényszéknek Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg szökésben levő egykori főparancsnokát, akit a délszláv háborúkban elkövetett bűnökért köröznek.
Jeremić hétfőn megismételte, hogy Szerbia teljes körű együttműködésre törekszik a nemzetközi törvényszékkel.
A volt jugoszláv köztársaságok közül eddig csak Szlovénia csatlakozott az EUhoz, mégpedig 2004ben, Magyarországgal egy időben. Horvátország, amely tavaly lett a NATO tagja, azt reméli, hogy idén lezárhatja EU csatlakozási tárgyalásait, és 2012-ben beléphet. Albánia, Macedónia és Montenegró beadta már csatlakozási kérelmét, de még nem kezdhette meg a tárgyalásokat.
Ha a brüsszeli bizottság kedvező véleményt mond, Szerbia a viszonylag közeli jövőben akár hivatalos tagjelölti státushoz is juthat az unióban.
Moratinos kedden azt is hangoztatta, hogy 2010 kulcsfontosságú év lesz a Nyugat-Balkán uniós integrációjában. A másfél éves spanyol, belga és magyar közös elnökségi programban kiemelt prioritás a térség EUhoz közeledésének segítése, és már a spanyol elnökség alatt várhatóan májusban Szarajevóban EU és Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót terveznek. |
Forrás: Magyar Szó, 2010. január 27. |
|
